Forrás: Amazon
Vetési naptár
Maria Thun
Maria Thun a biodinamikus mezőgazdasági módszer megismerése után, 1952-ben kezdte komolyan tanulmányozni a kozmikus erőknek az időjárásra és a növények fejlődésére gyakorolt hatását. Kutatásai alapján kifejlesztett egy olyan módszert, amely jelentősen megnövelheti a növények terméshozamát és minőségét.
Maria Thun
A Vetési naptár története
Maria Thun és a Biodinamikus mezőgazdaság
Maria a németországi Malburg közelében született 1922 áprilisában. Apja parasztgazdaságában nőtt fel, ezért is már gyerekkorában élénken érdeklődött a természet iránt. A ll. Világháborúban nővérként dolgozott. Ott ismerte meg a Walter Thunt, akihez később nőül ment. Férje civilben antropozófus volt, aki egy Waldorf-iskolában művészettörténetet és kézművességet oktatott. A fiatal-asszony a rajta keresztül ismerte meg Rudolf Steiner biodinamikus mezőgazdaságról szóló tanítását. Ebben szerepelt, hogy a kozmikus erők és a növények növekedése között kapcsolat van. Maria Thun elkezdte tanulmányozni a Goetheanum (Steiner filozófiájának központja) asztrológiai naptárát, és arra az elhatározásra jutott, hogy kipróbálja a gyakorlatban, hogy milyen összefüggés van a termésciklus és az asztrológiai naptár közt.
Kutatások és a Vetési naptár
Maria Thun a kísérletet 1952-ben hónapos retek magok elvetésével kezdte. Ugyanazt a fajtájú magot vetette, ugyanolyan földbe, de más-más időpontokban. A növényeket ugyanúgy gondozta, de a végeredmény mégis eltérő lett. Némelyik nagy és ízletes volt, a másik dús levélzetű, de kicsi és vékony. Megint mások hirtelen megnyúltak és a többinél hamarabb hoztak virágot. Ezután más növényeket: spenótot, karalábét, hagymát, répát, borsót és babot is kipróbált. Pontos naplót vezetett. Végig követte növények fejlődését és az eltéréseket is dokumentálta. Kilenc év intenzív kutatás után olyan biztos volt a megfigyeléseiben, hogy 1963-ban nyilvánosságra hozta kutatása eredményét. Azóta minden évben megjelenik híres naptára a vetésre, az ültetésre, az ápolásra, a betakarításra, a preparátumok készítésére és méhészeti munkákra alkalmas időpontokkal. Szerzőtársa fia, Matthias K. Thun, aki édesanyja halála (2012) óta is kiadja a Vetési naptárat.
Forrás: Természetgyógyász Magazin
Maria Thun tanulmányának részletei
Maria kísérletei igazolták, hogy az a kozmikus erőknek a növények fejlődésére egyértelműen hatása van. Mindenekelőtt a Holdnak az egyes csillagképekben való állása játszik döntő szerepet és ad speciális növekedési impulzusokat. Továbbá felfedezte, hogy a bolygók egymáshoz való viszonyának is jelentősége van. Néha nagyobb a Hold befolyásánál. Viszont az öntözés lecsökkenti ennek hatását. Sőt néha teljesen meg is szünteti, és újra a Hold hatása érvényesül.
A talaj megmunkálása révén ezek a kozmikus impulzusok átvihetők a talajba. A vetést és a későbbi gondozási, betakarítási munkákat, azokon a napokon kell elvégezni, amelyek az adott növénytípusnak felelnek meg aszerint, hogy a Hold melyik csillagképben van. A föld jegyű (Bika, Szűz, Bak) csillagképben a gyökér zöldségekét: hónapos retek, répa, cékla, zeller, krumpli, hagyma. Ezek a gyökérnapok. A víz jegyű (Rák, Skorpió, Halak) csillagképben a levél zöldségekét: káposztafélék, saláták, spenót, petrezselyem, édeskömény és a gyep. Ezek a levélnapok. A levegő jegyű (Ikrek, Mérleg, Vízöntő) csillagképben a virágjukért termesztett növényekét: virágok, hagymás virágok, gyógy- és fűszernövények, karfiol, brokkoli. Ezek a virágnapok. A tűz jegyű (Kos, Oroszlán, Nyilas) csillagképben a termésükért nevelt növényekét: bab, borsó, kukorica, paradicsom, paprika, tök, uborka, gyümölcsök, gabonafélék. Ezek a termésnapok.
Forrás: Természetgyógyász Magazin
Maria Thun kutatásai szerint a kedvező vagy kedvezőtlen időpontban végzett vetés vagy gondozás igen nagy hozamkülönbségeket eredményezhet. Például a spenótnál 30 %, a reteknél akár 40 % eltérést. Ezekre a következtetésekre a Hold helyzetének, állapotának követése során jött rá. Vizsgálta a felszálló és leszálló Hold (27 napos ciklusban 14 napig naponta egyre magasabb ívet jár be az égbolton, majd 13 napig egyre alacsonyabb ívet), a telő és a fogyó Hold, valamint a Föld-Hold távolság hatásait. Megfigyelte, hogy a növény ereje leszálló Holdnál a földalatti részekbe dominál. Ezek az időszakok alkalmasak ültetésre, palánták kihelyezésére, mert jól gyökeresednek. Továbbá metszésre, mert a fában a nedvek lefelé áramlanak. Oltóvessző gyűjtését a felszálló Holdnál érdemes megtenni, mert a növény ereje ilyenkor a föld feletti részekbe áramlik. Ez az időszak alkalmas a termések betakarítására is. Itt is ajánlatos a megfelelő napokat figyelembe venni, tehát gyümölcsöket a termésnapokon szedni, a leveles zöldségeket a levélnapokon.
Időjárási megfigyelések
Maria Thun a bolygó állások időjárásra gyakorolt hatását is megfigyelte. Határozott összefüggést tapasztalt az időjárás és aközött, hogy a bolygók melyik csillagképben helyezkednek el. Ha egy meleg bolygó, mint amilyen a Merkúr az Oroszlánban marad egy ideig, az felmelegíti a nyarat. Ha a Hold és a víz elemre ható bolygók az állatöv egy olyan régiójában járnak, amelynek a vízre gyakorolt hatása a jellemző, akkor erősen csapadékos időszakokra kell számítani.
Forrás: Biokultúra újság – Magyar Biokultúra Szövetség
Maria Thun kutatásának fejlesztése
1976-ben családjával Dexbachban költözött. A kísérleti gazdaság kialakítására nagyobb terület állt itt a rendelkezésükre. Matthias fia méhészetét is ide telepítették. Így derült ki, hogy a méhek életét szintén befolyásolják a kozmikus ritmusok. A birtokon berendeztek egy laboratóriumot, amit azóta is egyik vegyész végzettségű unokája vezet. A labor célja, hogy pontosabban analizálják a növényekben található nyomelemeket.
Maria Thun már korábban is megfigyelte, hogy a különböző napokon történő talajmegmunkálás megváltoztatja a növények anyagcseréjét. Így például az a spenót, amelyet gyökérnapon kapálnak, nagyon magas nitrát tartalmú lesz. Mars-szembenállás esetén a növények fokozott mértékben vesznek fel vasat. Merkúr-szembenállás esetén pedig rézzel gazdagodnak. A laboratóriumi elemzések érdekes eredményeket hoztak, kiderült, ha a répát biodinamikus kovakészítménnyel kezelik, akkor a cukortartalma 6 %-kal is megnőhet.
Magyarországom először 1985-ben jelent meg a Vetési naptár. Dr. Mezei Ottóné fordította le, aki személyesen is ismerte, és jó barátságban volt Maria Thunnal. Klári néni hihetetlen elszántsága és kitartó munkálkodása eredményeképpen jött létre hazánkban a bio mozgalom, és a biodinamikus szemléletű gazdálkodás is az ország különböző pontjain.