Maria Thun

Maria Thun

A Vetési naptár története

Maria Thun és a Biodinamikus mezőgazdaság

Maria a németországi Malburg közelében született 1922 áprilisában. Apja pa­raszt­gaz­da­ságá­ban nőtt fel, ezért is már gye­rek­ko­rá­ban élén­ken ér­dek­lő­dött a ter­mé­szet iránt. A ll. Világháborúban nővérként dolgozott. Ott ismerte meg a Walter Thunt, akihez később nőül ment. Férje civilben an­tro­po­zó­fus volt, aki egy Wal­dorf-is­ko­lá­ban mű­vé­szet­tör­té­ne­tet és kéz­mű­ves­sé­get ok­ta­tott. A fia­ta­l-asszony a rajta keresztül ismerte meg Ru­dolf Ste­i­ner biodinamikus mezőgazdaságról szóló tanítását. Ebben szerepelt, hogy a kozmikus erők és a növények növekedése között kapcsolat van. Maria Thun elkezdte tanulmányozni a Goetheanum (Steiner filozófiájának központja) asztrológiai naptárát, és arra az elhatározásra jutott, hogy kipróbálja a gyakorlatban, hogy milyen összefüggés van a termésciklus és az asztrológiai naptár közt.

Kutatások és a Vetési naptár

Maria Thun a kísérletet 1952-ben hónapos retek magok elve­tésével kezdte. Ugyanazt a fajtájú magot vetette, ugyanolyan földbe, de más-más időpontokban. A növényeket ugyanúgy gondozta, de a végeredmény mégis eltérő lett. Né­me­lyik nagy és ízletes volt, a má­sik dús levélzetű, de ki­csi és vé­kony. Megint má­sok hir­te­len meg­nyúl­tak és a töb­bi­nél ha­ma­rabb hoz­tak vi­rá­got. Ezután más nö­vé­nye­ket: spe­nó­tot, ka­ra­lá­bét, hagy­mát, ré­pát, bor­sót és ba­bot is kipróbált. Pontos naplót vezetett. Végig követte nö­vények fejlődését és az eltéréseket is dokumentálta. Ki­lenc év in­ten­zív ku­ta­tás után olyan biz­tos volt a meg­fi­gye­lé­se­i­ben, hogy 1963-ban nyil­vá­nos­ság­ra hoz­ta ku­ta­tá­sa ered­mé­nyét. Azó­ta min­den év­ben meg­je­le­nik hí­res nap­tá­ra a ve­tés­re, az ültetésre, az ápolásra, a betakarításra, a preparátumok készítésére és méhészeti munkákra al­kal­mas idő­pon­tok­kal. Szerzőtársa fia, Matthias K. Thun, aki édesanyja halála (2012) óta is kiadja a Vetési naptárat.

Maria Thun tanulmányának részletei

Ma­ria kí­sér­le­tei igazolták, hogy az a koz­mi­kus erők­nek a nö­vé­nyek fejlő­dé­sé­re egyér­tel­műen hatása van. Min­de­ne­ke­lőtt a Holdnak az egyes csil­lag­ké­pek­ben való állása ját­szik döntő szerepet és ad spe­ciá­lis nö­ve­ke­dé­si im­pul­zu­so­kat. Továbbá fel­fe­dez­te, hogy a boly­gók egy­más­hoz va­ló vi­szo­nyá­nak is je­len­tő­sé­ge van. Né­ha na­gyobb a Hold be­fo­lyá­sá­nál. Vi­szont az ön­tö­zés le­csök­ken­ti en­nek ha­tá­sát. Sőt né­ha tel­je­sen meg is szün­te­ti, és új­ra a Hold ha­tá­sa érvényesül.

A talaj meg­mun­ká­lá­sa ré­vén ezek a koz­mi­kus im­pul­zu­sok át­vi­he­tők a ta­la­j­ba. A ve­tést és a ké­sőb­bi gon­do­zá­si, betakarítási mun­ká­kat, azo­kon a na­po­kon kell elvé­gez­ni, ame­lyek az adott nö­vény­tí­pus­nak ­fe­lel­nek meg aszerint, hogy a Hold melyik csillagképben van. A föld jegyű (Bi­ka, Szűz­, Bak­) csillagképben a gyökér zöldségekét: hó­na­pos re­tek, ré­pa, cé­kla, zel­ler, krum­pli, hagy­ma. Ezek a gyö­kér­na­pok. A víz jegyű (Rák­, Skor­pió­, Ha­lak­) csillagképben a levél zöldségekét: ká­posz­ta­fé­lék, sa­lá­tá­k, spe­nót­, pet­re­zse­lyem­, édes­kö­mény­ és a gyep­. Ezek a le­vél­na­pok. A levegő jegyű (Ik­rek­, Mér­leg­,  Ví­zön­tő­) csillagképben a virágjukért termesztett növényekét: virágok, hagymás virágok, gyógy-­ és fűszernö­vények, karfiol, brok­ko­li. Ezek a vi­rág­na­pok. A tűz jegyű (Kos, Oro­szlá­n, Nyi­las­) csillagképben a termésükért nevelt növényekét: bab, bor­só, ku­ko­ri­ca, pa­ra­di­csom, pa­pri­ka, tök, ubor­ka, gyümölcsök, ga­bo­na­fé­lék. Ezek a termésna­pok.

Ma­ria Thun ku­ta­tá­sai sze­rint a ked­ve­ző vagy ked­ve­zőt­len idő­pont­ban vég­zett ve­tés vagy gon­do­zás igen nagy ho­zam­kü­lönb­sé­ge­ket ered­mé­nyez­het. Például a spe­nót­nál 30 %, a re­tek­nél akár 40 % el­té­rést. Ezekre a következtetésekre a Hold helyzetének, állapotának követése során jött rá. Vizsgálta a felszálló és leszálló Hold (27 napos ciklusban 14 napig naponta egyre magasabb ívet jár be az égbolton, majd 13 napig egyre alacsonyabb ívet), a telő és a fogyó Hold, valamint a Föld­-Hold tá­vol­ság­ hatásait. Meg­fi­gyel­te, hogy a nö­vény ere­je leszálló Hold­nál a földalat­ti ré­szek­be dominál. Ezek az idő­sza­kok al­kal­ma­sak ültetésre, pa­lán­ták ki­he­lye­zé­sé­re, mert jól gyökeresednek. Továbbá met­szé­sre, mert a fában a nedvek lefelé áramlanak. Oltóvessző gyűjtését a felszálló Hold­nál ér­de­mes megtenni, mert a nö­vény ere­je ilyen­kor a föld fe­let­ti ré­szek­be áram­lik. Ez az idő­szak al­kal­mas a ter­mések be­ta­ka­rí­tá­sá­ra is. Itt is aján­la­tos a meg­fe­le­lő na­po­kat fi­gye­lem­be ven­ni, te­hát gyü­möl­csö­ket a termésna­po­kon szed­ni, a le­ve­les zöld­sé­ge­ket a le­vél­na­po­kon.

Időjárási megfigyelések

Maria Thun a bolygó állások időjárásra gyakorolt hatását is meg­fi­gyel­te. Ha­tá­ro­zott össze­füg­gést tapasztalt az idő­já­rás és akö­zött, hogy a boly­gók me­lyik csil­lag­kép­ben he­lyez­ked­nek el. Ha egy me­leg boly­gó, mint ami­lyen a Mer­kúr az Orosz­lán­ban ma­rad egy ide­ig, az fel­me­le­gí­ti a nya­rat. Ha a Hold és a víz elem­re ha­tó boly­gók az ál­la­töv egy olyan ré­gió­já­ban jár­nak, amelynek a víz­re gya­ko­rolt ha­tása a jel­le­mző, ak­kor erő­sen csa­pa­dé­kos idő­sza­ko­k­ra kell szá­mí­ta­ni.

Maria Thun már ko­ráb­ban is meg­fi­gyel­te, hogy a kü­lön­bö­ző na­po­kon tör­té­nő ta­laj­meg­mun­ká­lás meg­vál­toz­tat­ja a nö­vé­nyek anyag­cse­ré­jét. Így pél­dá­ul az a spe­nót, ame­lyet gyö­kér­na­po­n ka­pál­nak, na­gyon ma­gas ni­trát ­tar­tal­mú lesz. Mars-szem­be­nál­lás ese­tén a nö­vé­nyek fo­ko­zott mér­ték­ben vesz­nek fel va­sat. Mer­kúr-szem­be­nál­lás ese­tén pe­dig réz­zel gaz­da­god­nak. A laboratóriumi elem­zé­sek ér­de­kes ered­mé­nye­ket hoz­tak, ki­de­rült, ha a ré­pát biodi­na­mi­kus ko­va­ké­szít­ménnyel ke­ze­lik, akkor a cu­kor­tar­tal­ma 6 %-­kal is meg­nő­het.

Magyarországom először 1985-ben jelent meg a Vetési naptár. Dr. Mezei Ottóné fordította le, aki személyesen is ismerte, és jó barátságban volt Maria Thunnal. Klári néni hihetetlen elszántsága és kitartó munkálkodása eredményeképpen jött létre hazánkban a bio mozgalom, és a biodinamikus szemléletű gazdálkodás is az ország különböző pontjain.