Bio-kertészet
Miért van rá szükség?
A bio-kertészet azért fontos, mert az ember is a földi lét bonyolult élő rendszerének a része, és úgy marad egészséges, ha a tápláléka is ebből a tiszta rendszerből származik. Vagyis a növénytermesztés során be kell tartani a természet törvényeit.
Mitől más a bio-kertészet?
A bio-kertésznek a természet adja a mintát. Kiegészítve nagyapáink, nagyanyáink praktikáival, és a természet megismerése által felfedezett szerekkel és módszerekkel.
Az erdőben az elhalt levelekből és növényi maradványokból jön létre a humusz. Ebből kelnek ki a magok, fejlődnek ki a növények. Az aljnövényzet és a még el nem korhadt felső réteg megvédi a talajt a kiszáradástól. A kikelő növények közül a legéletképesebbek maradnak meg. A kártevőknek vannak természetes ellenségei. A növények kedvezően fejlődnek egymás társaságában.
A bio-kertész tudja, hogy csak tápanyagban dús talajban fejlődnek ellenálló, zamatos, magas tápértékű zöldségek. Ezért minden növényi maradványt komposztál. A kész komposzton kívül érett trágyával, ásványi anyagokkal (pl. mész, alginit, zeolit ) és talajoltó baktériumokkal dúsítja a termőföldet. Talajtakarással védi a földet a kiszáradástól. A környezetnek és a talaj adottságoknak megfelelő, ellenálló növényeket nevel. Ügyel a növénytársításra.
Az énekes madaraknak odút készít. Gallykupacot hagy a sünöknek és a gyíkoknak. Ők mind a kártevőket gyérítik. Ismeri a hasznos rovarokat. Nagy becsben tartja a méhecskéket. A növényvédelemben fel nem szívódó vegyszereket (pl. réz, kén ), növényi leveket, természetes növénykondicionálókat és csávázókat használ. A talajéletet nem bolygatja ásással, szántással. Tudja, hogy több millió baktérium él a talajban. Amik a szerves anyagokat a növények számára felvehető szervetlenné bontják. Az ásás kilakoltatás, pusztulás számukra, mert ami lent szeret élni, az fölülre kerül, és fordítva. Idő kell az újra rendeződéshez, a szaporodáshoz.
A bio-kertész szeretettel fordul Növényeihez. Tiszteletben tartja a Természetet. Gyógyítja a Földet.
Speciális módszerek
Biodinamikus bio-kertészet
Rudolf Steiner osztrák filozófus 1924-ben Koberwitzben előadás sorozatot tartott. Az előadó vezérgondolata, hogy az étel csak abban az esetben éri el azt a minőséget, amely az emberi fejlődést segíti, ha az előállításkor minden tényezőt figyelembe vesznek. Azaz a kozmikus ritmusokat, a talajt, a növények hatását és az állat lelki erejét is. Az ő elvei szerint mindezen elemek összehangolása és rendezése a biodinamikus preparátumok feladata.
Az előadás után az ottani gazdálkodók Steiner útmutatásai alapján, létrehozták a biodinamikus mezőgazdaság első szövetkezetét. Majd pár év múlva a Deméter minősítő rendszert.
Maria Thun férje révén ismerte meg Rudolf Steiner írásait. Leginkább a biodinamikus mezőgazdálkodás módszere ragadta meg a figyelmét. 9 év gyakorlati kísérletezés, illetve a Hold és a bolygó állások növényekre gyakorolt hatásainak megfigyelése után 1963-ban összeállította az első Vetési naptárát.
Azóta minden évben kiadják. Halála után későbbi szerző társa fia, Matthias K. Thun. Magyarra a Biodinamikus Közhasznú Egyesület fordítja. A naptár napi szinten segíti nemcsak a biodinamikus kertészkedőket abban, hogy mikor mit kell tenni a veteményesben, a gyümölcsösben és a méhesben, a legjobb eredmények elérése érdekében a vetéstől a betakarításig.
Forrás: Áldott menedék
Permakultúrás bio-kertészet
A szó Bill Mollison ausztrál kutató és David Holmgren ökológus, környezettervező nevéhez fűződik. De az elv a 20. század közepéig már kisebb-nagyobb eltéréssel több helyen is feltűnt a világban. Például a japán Masanobu Fukuoka ökoszisztémájában.
Mollison már 1959-ben látta, hogy a kemikáliákat használó mezőgazdaság kizsigereli a talajt. A tasmániai őserdőben járva gondolt először arra, hogy az erdő mintájára kell megtervezni és kialakítani a mezőgazdálkodást. 1974-75-ben David Holmgrennel kidolgozták és közzétették az elképzelésüket. A világot járva sokat tettek azért, hogy a permakultúra a Földön széles körben elterjedjen.
Magyarországon Baji Béla – a Magyar Permakultúra Egyesület szakmai vezetője – 1987-től az 1,2 hektáros birtokát eszerint alakítja. Álláspontja szerint a permakultúrás gondolkodás egységes ökológiai rendszerré olvasztja a gazdaság valamennyi elemét. Az embereket, a növényeket, az állatokat, az építményeket, a domborzatot, a táj- és vízrajzi adottságokat. Miközben az egyes termények hozama nő, de a ráfordítások mennyisége csökken.
A tervezés során a legfőbb szempont a kedvező ökológiai adottságok legoptimálisabb kihasználása és a kedvezőtlenek mérséklése. A permakultúra célja ezen felül, hogy együttműködő embereket és faluközösségeket teremtsen.
“Nem kell az élményeket keresni; mindenütt ott vannak.“
– Rudolf Steiner –
A teljesség igénye nélkül
Új kezdeményezések
Forrás: BioSzentandrás Kft.
BioSzentandrás
„Magyarországnak a VIDÉK az egyetlen tartaléka, az egyetlen hátországa, az újrakezdés földje. Az a hely, ahol a csend tapintható, a természet egysége –melyet az emberi civilizáció szétzilált – még megteremthető, az illatok és az ízek harmóniája napi valóság, ahová az Ember ösztönösen vágyódik, ahol az Embernek jó létezni…” – vallja a hernádszentandrási bio-kertészet megalkotója, Üveges Gábor.
Forrás: Magyar Élőfalu Hálózat
Magyar Élőfalu Hálózat
A honlap azért jött létre, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek azok a falvak, ahol a falu lakosságát az ökológiai szemlélet és gyakorlat köti össze. Az eltérő természetföldrajzi környezetben létrejött közösségek igazi értéke a sokszínűség, az összefogás, az önfenntartásra való törekvés és a tudásuk tovább adásának vágya.
Iskolakertekért Alapítvány
2015-ben Dr. Halbritter András hozta létre az alapítványt azzal a céllal, hogy az iskolakerteket összefogja, a náluk felhalmozódott elméleti és gyakorlati tudást összerendezze és tovább adja. Jelenleg kb. 1100 iskola- ill. óvodakert működik. A győri egyetemen, ahol tanszékvezető, elsőként hozták vissza a magyar felsőoktatás pedagógus képzésébe az iskolakerti munka tanításának oktatását.
Forrás: Ehető játszókert
“Ehető játszókert” Mezőkovácsházán
2014-ben Hagyáné Takács Ibolya megmaradt palántáit szívesen fogadta a kétegyházi óvoda. Ibolya az óvónőkkel együtt tanítja a gyerekeket interaktív módon, közös kertészkedéssel, a Mezőtündér meséivel a növények és a természet szeretetére. Az „Ehető Játszókert” program célja a régi paraszti gazdálkodás, a biokertészkedés és a szelíd növényvédelem megismertetése már az óvodás korú gyerekekkel.
Forrás: Városi Kertek Egyesület
Városi kertek Budapesten
2011-ben Rosta Gábor vezetésével megalapították a Városi Kertek Egyesületet azzal a céllal, hogy meghonosítsák Magyarországon és Budapesten a városi – közösségi kertmozgalmat. Terjesszék az önellátás és a közösséghez tartozás élményét és kultúráját.
Forrás: Kállai Márton
Közösségi kertek honlapja
A honlapon megtalálhatók Magyarország közösségi kertjei. Ezenkívül tartalmaz egy részletes növényismertetőt zöldségekről, gyógy- és fűszenövényekről. Havi bontásban írja le a kerti teendőket az ültetéstől a betakarításig. Továbbá hasznos tanácsokkal látja el azokat, akik közösségi kertet szeretnének létrehozni.
Forrás: HVG Kiadó Zrt.
Családi ház “Ehető kertje”
2012-ben Fritz Haeg amerikai tájépítész Budapesten, a Wekerle telepen egy családi ház utcáról látható udvarában alkotta meg. Különlegessége, hogy a kertben a dísznövények helyett zöldségek és gyümölcstermő bokrok vannak. A művész a tervezés során a helyi adottságokat messzemenően figyelembe vette.
Forrás: KÉK Alapítvány
Szentendrei Skanzen közösségi kertje
2017-ben a szentendrei Skanzen vezetősége olyan döntést hozott, hogy az egyik parasztház udvarán közösségi kertet létesítenek. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum ettől színesebbé és élőbbé válik. Áprilisban a honlapjukon meghirdették, majd ki is jelölték az ágyásokat a kertben.
Telefon
+36 30 757 2826
Levelezési cím
8900 Zalaegerszeg
Csendes utca 22.
irok@virulok.hu